Nemrég néztem meg a Facebook üzenetek között található "engedélykérések" lapocskát, mivel nem nagyon jelezte, hogy ott van bármi is. Volt ez-az, főleg értékesítő cégeknél dolgozó emberek küldtek toborzó üzeneteket, viszont volt köztük egy olyan, amin megragadt a tekintetem. Az RTL klub valamelyik induló valóságshowjába (fogalmam sincs, melyikbe) akartak beinvitálni. Az ömlengéssel körülölelt üzenet, melyben kifejtette a hölgyemény, hogy a profilom alapján mennyire színes egyéniség vagyok, furcsa dilemmával szembesített.
Nézem ezeket a valóságshow hősöket, akik alig várják, hogy amikor kijönnek egy műsorból, megkapják az első puncit a szereplésükért. Az exhibicionizmussal telt realityk, bárminemű értékektől mentes epizódjain tengődik el az a proli tömeg, amelyik a mindenegybenblog, blikk, ripost és az egyéb álhíroldalakon szocializálódtak. Érdekes is, hogy csupán ezek az oldalak hajlandóak leadni, hogy "VV Jancsi VV Juliskával a fürdőben huncutkodik?!?! :O:O - katt!". (Remélem ilyen nevűek nem voltak)
Mindez jelzi, hogy ezeket a műsorokat egyszer-egyszer megnézi az, aki szörnyülködni akar és jelzi azt, hogy kizárólag a primitív tömeg nézi rendszeresen a szórakozásért. Erre méltó példa bármelyik tiniribanc vagy instagram-celeb fiúcska: valójában ők a közösségi oldalakon egy kicsit valóságshow hősök akarnak lenni. Csodálatos effektekkel nyomják fel a képminőséget, hogy az valaminek tűnhessen, megosztanak a magánéletükről olyan dolgokat, amiket még saját maguk elől is titkolni kéne, végül pedig: a lájkoló tömeg végigkíséri az életüket. Ezek a netcelebek ugyanazt az ömlengést adják elő a profiljukon, amit egy szaros realityben a szereplők vagy a szereplőkről állítanak: "te engem nem ismersz", "ő igazi egyéniség", "ő önmagát adja" stb. Ahogy a műsorban, úgy a netceleb profilján is egyszerre helyet kap a szánakoztatás és a szánalom a szórakoztatás helyett. Nézői oldalról gyakran láthatunk olyanokat, akik saját tragédiájukkal próbálják bevásárolni magukat egy műsorba, vagy éppen a követőik szívébe. Nem produkcióval vagy valami egyedivel szeretnének kitűnni, hanem toleranciakampányt indítanak magukért. Erre alkalmas egy közeli rokon tragikus halálának bemutatása, egy rokon súlyos betegsége, vidéki nyomorból való megérkezés vagy egy hatalmas szerelmi bánat és lám: ő kapja a legtöbb szavazatot.
Az önsajnáltatás és az egó növelése lassan személyes küldetése lett ezeknek a senkiknek. Olyannyira, hogyha valaki beleszól vagy oda kommentel, hogy "haver, ezt ne csináld, ez szánalmas és szar vagy tőle", akkor máris jön az idióta tömeg: "HÁTTE MIT TETTÉ LE AZ ASZTALRA?". Ez az asztalra való letevés a buta prolik alkalmas mondata, hogy megvédjék a saját showhősüket a kegyetlen valóságtól. Megvédik azt az egót, amivel naponta posztolhatnak ezek a netcelebek továbbra is vállalhatatlan csöcsös vagy póló nélkül tükörben izmozó képeket rakjanak ki. Ezzel demonstrálják a saját szellemi nyomorukat, az intelligencia-hiányukat és a tömeg figyelmére való éhségüket. Ahogy Pumpált Gabiból sztár lehetett, kezdem elhinni Oravecz és Szabó Péter féle mantrát, miszerint bármi lehetek, ha akarom. Elég hozzá nevetségesen mutogatnom magam az interneten, elég egy 5 éves szókincsével rendelkeznem, elég kigyúrnom magam és pofátlanul megjelenni a TV-ben. Tehetség sem kell hozzá. Amikor a Pumpi Gabeszért versengtek a rádiók és a TV csatornák, hogy szerepeltessék, akkor jöttem rá: ez kifizetődő.
Kifizetődik, mert semmiben sem kell kiemelkednem: szerepelhetek, puncit és pénzt is kapok ingyen. Ha pedig valaki belém áll: ott van az én követő-tömegem, akik majd megvédenek, hogy "te mittttt tetté le az asztarra bazmeg, te irigy gheci?!?!44!". Egy ilyen műsor után aztán feljebb léphetek: lehetek zenész, rádiós, tv-műsor vezető. Ha elég sikeres vagyok, talán Fluor Tomi készít velem duettet, még ha nincs is hangom. A leggusztustalanabb, hogy ezek miatt mindenki egy kicsit Pumped akar lenni, egy kicsit mindenki VV Szandika akar lenni. Mindenki akarja a mindent a semmiért. Mindenki szeretne száz és ezer lájkokat a képeire. Mindenki akar pénzt, puncit és faszt csak azért, mert "ő az". Az ezért a senkivé válásért való versengést nem muszáj a TV-ben keresni. Elég, ha körülnézel Facebookon az ismerőseid között.
